Virtuális kiállítások
A magyar színházak Trianonja
|
|
A Nemzeti Színház előtti Hajóorrban 2021. december 4-én felavatták Böjte Horváth István alkotását, mely a trianoni békediktátummal szétszakított magyar színházi életnek állít emléket.
Az emlékmű jobb oldalán egy QR-kódot helyeztek el, amellyel A magyar színházak Trianonja című virtuális kiállítás érhető el. A kiállítás a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködéséből született.
|
A Kisdajka - Dajka Margit (1907-1986) pályaképe
|
|
Facebook-oldalunkon meghirdetett közönségszavazás eredménye alapján látogatóink Bara Margit, Schütz Ila és Márkus László mellett Dajka Margit művészi pályáját bemutató virtuális tárlatra voltak leginkább kíváncsiak. Dajka Margit 1907. október 13-án született Nagyváradon. Közel hetven évet töltött a pályán, így színészete révén hosszú utat járhatott be: a nagyváradi Szigligeti Színház után Kolozsváron, Miskolcon és Szegeden játszott, mielőtt a budapesti Vígszínház tagja lett. Ezután következett sztárkorszaka, amikor sokáig csak szerepre szerződött. Majd ezt követően ért szakmai csúcsára a Horvai István igazgatta Madách Színházban. Számos filmszerepben remekelt a főszerepben vagy adott izgalmas színt az alkotásnak. A kiállítás kurátora Papp Kinga Lívia
|
Színről színre - Színjátszás vidéken, 1854-1945
|
|
A vidéki színjátszás 1854-ben kezdődő és 1945-ig tartó korszaka a magyar színháztörténet egyik legsokszínűbb, legmozgalmasabb periódusa. A városról városra járó színtársulatok útvonalát, a színészek pályafutását, a jelentősebb előadások helyét és idejét bemutató színháztörténeti leírások és lexikoncikkek bővelkednek az adatokban. Színről színre című virtuális kiállításunkban ezt a hatalmas lexikális anyagot képekkel, szemelvényekkel, hangfelvételekkel és filmösszeállításokkal elevenítjük meg. A színházépületeket, színházigazgatókat és színészeket felidéző ábrázolásokat korabeli írások, memoárok és tanulmányok szövegrészletei egészítik ki, melyek lehetőséget adnak az egyéni sajátosságok és összefüggések felismerésére.
|
Bárdos Artúr - A rejtélyes sorsú hagyaték
|
|
Bárdos Artúr (1882-1974) rendező, színházigazgató, a 20. század magyar színháztörténetének kimagasló alakja 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált, színházi hagyatékának jelentős részét azonban Magyarországon hagyta. A közelmúltban olyan kéziratok, dokumentumok és fotográfiák kerültek az OSZMI őrzésébe, melyek hollétéről még Bárdos Artúr Egyesült Államokban élő fiai sem tudtak. Mint kiderült, Bárdos Zsebők Zoltán Kossuth-díjas magyar orvos, radiológus, egyetemi tanár gondjaira bízta értékes emlékeit, az ő házának padlásán lapultak évtizedeken át. Ugyan az anyag feldolgozása még folyamatban van, legújabb virtuális kiállításunk ebből a páratlan színháztörténeti felfedezésből ad némi ízelítőt.
|
Szeleczky Zita élete és művészete
|
|
Szeleczky Zitára – legtöbben, mint a magyar hangosfilmek körülrajongott kedvencére emlékeznek. Pedig amellett, hogy a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban számos nagysikerű előadás főszerepét alakította, az amerikai magyar emigrációban végzett előadóművészi munkája is példaértékű.
A népszerű színművész gazdag és termékeny életútját ezúttal egy virtuális tárlaton követhetik nyomon, amely a 2020-ban megjelent Szeleczky Zita élete és művészete című kiadványunk online kivonata. Az összeállítást a kötethez hasonlóan Péter Zsolt színháztörténész kollégánk készítette.
|
Színész-szerep: Márkus László (1927-1985)
|
|
Facebook-oldalunkon meghirdetett közönségszavazás eredménye alapján látogatóink Dajka Margit, Pécsi Sándor, Bara Margit és Schütz Ila mellett Márkus László művészi pályáját bemutató virtuális tárlatra voltak leginkább kíváncsiak. Márkus László a huszadik századi magyar színházművészet egyik legnépszerűbb színésze volt. A debreceni pályakezdet után, 1957-ben szerződött a Madách Színház társulatához, és élete végéig a körúti teátrum tagja maradt. Több száz szerepet alakított a legkülönbözőbb műfajú színdarabokban. Filmekben, kabaré-előadásokban, rádió- és televíziójátékokban is közreműködött, valamint szinkronszerepeket is vállalt. Gazdag életműve főbb állomásait Galácz Judit mutatja be.
|
A tragikomika - Schütz Ila (1944-2002)
|
|
A Facebook-oldalunkon meghirdetett közönségszavazás eredménye alapján látogatóink Dajka Margit, Márkus László, Pécsi Sándor és Bara Margit mellett Schütz Ila művészi pályáját bemutató virtuális tárlatra voltak leginkább kíváncsiak. Schütz Ila 1944-ben született Budapesten. Sokszínű pályáját amatőr színészként kezdte, majd a Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Madách Színház társulati tagjaként vált ismertté. Habár komikaként vált leginkább népszerűvé, számos más szerepben is láthatta a közönség színházban, filmen és televízióban egyaránt. A kiállítás kurátora: Hadi Barbara.
|
Édes és keserű - Bara Margit igazsága
|
|
A Facebook-oldalunkon meghirdetett közönségszavazás eredménye alapján látogatóink Dajka Margit, Márkus László, Pécsi Sándor, Schütz Ila mellett Bara Margit művészi pályáját bemutató virtuális tárlatra voltak leginkább kíváncsiak. Bara Margit kolozsvári születésű Kossuth-díjas magyar színművész. 1945-től a Kolozsvári Magyar Színház tagja volt. 1955-ben települt át Magyarországra. Rendkívüli népszerűségét színpadi szerepei mellett legendás filmes alakításainak köszönheti. A gyönyörű és tehetséges művész sikerei csúcsán alaptalan pletykák áldozatává vált, mely karrierje végét jelentette. Közkívánatra e különös színészsorsot mutatja be Kovács Éva, a tárlat kurátora.
|
Jaschik Álmos és a "halhatatlan papiros"
|
|
1936-ban új színház megnyitásának tervéről adtak hírt a lapok. A Fajankó Művészek Bábszínházának egyik szellemi atyja Jaschik Álmos volt. 2020-ban a művész születésének 135. és halálának 70. évfordulójára emlékezünk. Virtuális kiállításunk középpontjában kevésbé ismert bábművészeti tevékenysége és az 1930-as évek bábos törekvései, kezdeményezései állnak, de néhány művön keresztül felvillantjuk életútját - iparművészeti, grafikai, jelmez- és díszlettervezői munkái közül válogatva.
|
Gobbi Hilda (1913-1988)
|
|
A korábbi időszaki kiállításainkat bemutató sorozatunk ötödik darabja „Gobbi 100 – Színész nem élhet lelkesedés nélkül. Hogy lelkesedik az az ő erénye…” a művésznő születésének 100. évfordulójára rendezett időszaki tárlat anyagából mutat be válogatást. A kiállítás 2013. szeptember 21-e és 2014. február 23-a között volt látogatható az OSZMI – Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az időszaki kiállítás kurátorai Sipőcz Mariann és Somogyi Zsolt voltak. A virtuális változatot Galácz Judit készítette.
|
Díva, Színész, Nő
|
|
A korábbi időszaki kiállításainkat bemutató sorozat negyedik darabja a „Díva, Színész, Nő – Lukács Margit, Mészáros Ági, Tolnay Klári 100” a három művésznő születésének 100. évfordulójára rendezett időszaki tárlat anyagából mutat be válogatást. A kiállítás 2014. március 22-e és 2014. augusztus 31-e között volt látogatható az OSZMI – Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az időszaki kiállítás kurátorai Lakatosné Ircsik Teréz és Szebényi Ágnes voltak. A virtuális változatot Hadi Barbara készítette
|
"a" Darvas
|
|
Virtuális tárlatunk „a” Darvas. Egy színészsors három stációban címmel, Darvas Iván születésének 90. évfordulójára rendezett időszaki tárlat anyagából mutat be válogatást. A kiállítás 2015. szeptember 12. és 2016. február 28. között volt látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az időszaki kiállítás kurátorai Lakatosné Ircsik Teréz és Szebényi Ágnes voltak. A virtuális változatot Hadi Barbara készítette.
|
A Nemzet Színészei
|
|
Virtuális tárlatunk A Nemzet Színészei – Emlékezés a jelenre című kiállítás anyagából mutat be válogatást, mely 2016 májusa és augusztusa között volt látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállítás azoknak a színészeknek a munkásságával foglalkozik, akik az alapítás óta ebben az elismerésben részesültek. Több szempontból vizsgálja a 2000-ben, Schwajda György által alapított Nemzet Színésze kitüntetés szerepét. A felvetett kérdések arra fókuszálnak, hogyan váltak a cím viselői a kulturális emlékezetünk részévé.
|
Az árnyak játéka - Büky Béla árnybáb hagyatéka
|
|
Büky Béla (1899-1983) képzőművész az 1920-as évek közepétől foglalkozott árnyszínházzal, fokozatosan vált ennek az izgalmas bábművészeti ágnak az elhivatottjává. Művészetének forrását a magyar népművészet adta; annak univerzális nyelve, népdalkincsünk, népmeséink és népballadáink táplálták. Bábgyűjteményünk 2017-ben a pécsi MárkusZínház felkérésére a KARAKULIT Nemzetközi Árny-Játék Fesztivál és Kiállításon mutatta be a képzőművész, népművelő bábos örökségét. Látogatóink most e tárlat kibővített, továbbgondolt változatában kalandozhatnak az árnyak birodalmába.
|
Major Tamás arcai
|
|
Major Tamás arcai címmel, a legendás színész, rendező, színészpedagógus születésének 100. évfordulója alkalmából nyílt időszaki kiállításunk 2010 szeptembere és decembere közt volt látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Jelen virtuális tárlat e kiállítás anyagából mutat be válogatást.
(Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott tárgyról.)
|
Hősök tere
|
|
Intézményünk 2019-ben nagyszabású kiállítással ünnepelte a huszadik századi magyar színháztörténet két nagyformátumú művészegyéniségét, a 100 éve született Bessenyei Ferencet és Gábor Miklóst.
Most digitális formában szeretnénk visszaidézni a tárlatot, és egyúttal ízelítőt adunk Két út, egy pálya, 100 év címmel, a jubileum alkalmából megjelent albumunkból.
(Technikai tanács: A kiállítás oldalai között a lap alján látható nyilak segítségével lapozhat.)
|
És akkor jött a Tenkes kapitánya
|
|
Száz éve született Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész. Pályáját vidéken kezdte, majd 1952-ben a Madách Színház szerződtette, ahol haláláig játszott. Páratlan népszerűségét filmjeinek köszönhette – több generáció izgulta végig Eke Máté, azaz a Tenkes kapitánya kalandjait a televízióban. Kevesen tudják, hogy a közkedvelt rádió- és tévésorozatok alakjai mellett jelentős drámai szerepeket is megformált. Új virtuális tárlatunkkal gazdag színészi életművére emlékezünk.
(Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott tárgyról.)
|
Kifordítva - bábtechnikai kulisszatitkok
|
|
Milyen bábtípusok vannak? Mi az a gapit? Láttak már stucnit? Virtuális kiállításunkat a pécsi Kifordítva. Mesés bábtechnikák című időszaki tárlatunk és az Egy bőröndnyi báb. Papírbábszínházi foglalkoztató című kiadványunk alapján állítottuk össze.
(Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott tárgyról.)
|
Rácz Vali - A legszebb pesti dizőz
|
|
A göllei iskolaigazgató leánya, miután 1936-ban Dohnányi Ernőtől átveszi énektanári diplomáját, a katedra helyett a Negresco kávéház pódiumát választja. Néhány év alatt a Vigadó téri üvegpalota, a Hangli kedvence lesz. Az országos népszerűséget azonban a rádió és a film hozza meg számára. Karrierje csúcsa a második világháború időszakára esik. Bár a Horthy-rendszer ünnepelt sztárja, önzetlenül segíti a vészkorszak üldözöttjeit. Villájában titkos búvóhelyet alakít ki, s ezzel magát is halálos veszedelembe sodorja…
(Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva. Megjegyzés a zenehallgatáshoz: ha szeretné a zenét a háttérben hallgatni, a zeneszám elindítása után kattintson az oldalon az üres fehér felületre. Ezt követően a nyilakkal vagy a görgővel navigálhat az oldalon.
|
Bajor Gizi és a kortárs magyar drámairodalom
|
|
Bajor Gizi pályája végén klasszikus szerepeket játszott a Nemzeti Színházban. A színésznőről szóló írások is jobbára ezeket az alakításokat emelték ki, holott legnagyobb sikereit kortárs magyar szerzők műveiben aratta.
A virtuális kiállítással múzeumunk névadója, Bajor Gizi előtt tisztelgünk születésének 125 éves évfordulója alkalmából.
(Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott tárgyról.)
|
Gunyor
|
|
Rév István Árpád, a Nemzeti Bábszínjáték megalapítója és igazgatója nemcsak bábszínházának teljes anyagát hagyta az OSZMI-ra, de nagy sikernek örvendő festményeiből, plakátterveiből és szobraiból is jelentős hagyatékot őrzünk intézetünkben. Jelen virtuális kiállításunk Rév István Árpád szobrászművészetét állítja a középpontba. (Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott tárgyról.) |
Karády Katalin, A díva emlékére
|
|
„A szívemben, titokban, ezeregy nagy titok van” – énekelte Karády Az egy tál lencse című filmben. A verssort a nézők önvallomásként is értelmezhették, hiszen a filmsztár élete – kis túlzással – szinte csak titkokból állt. Rajongói, életrajzírói és ellenfelei egyaránt a Karády-rejtélyt szerették volna megfejteni: a kutatásokkal, a feltételezések bizonyításával, a pályakép megrajzolásával azonban újabb és újabb történetek, ismeretlen részletek kerültek napvilágra. Úgy tűnik, Karády időtlen népszerűségének magyarázatát az „ezeregy titokban” kell keresnünk. Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott fotóról. Megjegyzés a zenehallgatáshoz: ha szeretné a zenét a háttérben hallgatni, a zeneszám elindítása után kattintson az oldalon az üres fehér felületre. Ezt követően a nyilakkal vagy a görgővel navigálhat az oldalon. |
A színésznő. Psota Irén (1929-2016)
|
|
Psota Irén, a nemrég elhunyt Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész végrendeletében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetre hagyta művészi tevékenységével kapcsolatos dokumentumait, mindazt, amely színészi munkássága részeként keletkezett. Ebből az alkalomból tesszük közzé az OSZMI Fotótárának gyűjteményéből összeállított virtuális kiállításunkat, mellyel a felejthetetlen művész előtt tisztelgünk. (Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott színházi előadásról.) |
A direktor. Száz éve született Téri Árpád
|
|
Virtuális tárlatunkkal a száz esztendeje született Téri Árpádra, a színészre, rendezőre és színházigazgatóra emlékezünk. Kiállításunk szövegét Bényei József A direktor című írásának felhasználásával állítottuk össze. (Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott színházi előadásról.)
|
Balázs Samu 1906-1981
|
|
Balázs Samu özvegye, Majláth Mária színművésznő és fia, Balázs Ádám, az OSZMI-nak ajándékozták a művész hagyatékát, amely a Színészmúzeum állandó kiállításán volt látható, később raktárban őrizték, hogy most megújulva, egy virtuális tárlaton váljon közkinccsé.
(Technikai tanácsok: A kiállításban a nyilak segítségével barangolhatunk. A fotót kinagyíthatjuk a képre kattintva, ahol az információ gomb (jobb alsó sarokban) még több leírást tartalmaz az adott színházi előadásról.) |
Bajor Gizi Színészmúzeum 2002-2009
|
|
A Bajor Gizi Színészmúzeum földszinti kiállításai 2010-ben megújultak. Az átalakítás során megszűntek a földszinti emlékszobák, helyükön a magyar színháztörténet izgalmas időszakait, kiemelt társulatait, színészeit és tervezőit bemutató időszaki kiállításokat rendezünk. A négy – magyar színházművészetben – kiemelkedő jelentőségű színésznő emlékszobája, mely 2002-től 2009-ig várta az érdeklődő látogatókat, az egykori Bajor villában nem, de a technika segítségével számítógépen mégis újra és újra bejárható.
|
