SZÍNHÁZI ADATTÁR

A számítógépes feldolgozás előtt a színházak műsoráról, színházi alkotókról katalóguscédulákon, sajtókivágatokból, adattári füzetekből, színlapokról, műsorfüzetekből tudott tájékozódni a hozzánk forduló szakember. A budapesti és vidéki színházak műsorát adattári dossziék tartalmazták az 1949-es államosítástól kezdve. Ezt váltotta fel a produkciós adatlapok rendszere, melyben évadonként gyűjtötték a produkciókat az 1960/61-es évadtól a budapesti színházak, míg az 1964/65-östől a vidéki színházak esetében. Ezek tartalmazták az előadás helyét, bemutatójának idejét, létrehozóit, a teljes szereposztást. A digitális adatbázis feltöltésekor az adattári dossziék, illetve a produkciós adatlapok képezték az alapot, de minden esetben ellenőriztük, pontosítottuk a gyűjteményekben található színlapok, szórólapok, műsorfüzetek, vitatott esetben kritikák adataival.

 

Az 1980-as évek közepén merült fel az igény a számítógépes feldolgozás elkezdésére. 1985-ben Intézetünk felvette a kapcsolatot a müncheni Deutsches Theatermuseum igazgatójával. Egy hosszabb munkafolyamat eredményeként 1987 szeptemberében az Intézet csatlakozott a müncheni információs rendszerhez. A német intézmény átalakítása miatt az együttműködés megszűnt, de az intézet 1989-ben megalakult önálló számítógépes adatbázisának, a bemutatótár adatlapjának megtervezésekor felhasználtuk a müncheni együttműködés tapasztalatait, az Intézetben történt régebbi feldolgozó munka eredményeit. Figyelembe vettük a szakmának történő szolgáltatás követelményeit is. A színháztörténeti források közül a színlap, plakát, műsorfüzet, szórólap, színházak internetes honlapjai alapján, valamint a sajtóban megjelent kritika, előzetes, interjú stb. kiegészítő információi segítségével dolgoztuk fel a színházak bemutatóit. 1998-tól kezdtük el a sokkal fejlettebb, sokrétűbb, ARIADNE adatbáziskezelő program használatát az adatlap lényeges változtatása nélkül, a régi adatbázis átforgatásával. A Jedlik pályázat elnyerésével nagyszabású technikai és tartalmi fejlesztésre nyílt lehetőség. 2008-tól az addig meglévő programon alapuló, fejlettebb, internetes változatával, a MONARI-val dolgoztunk. Ez részben lehetővé tette, hogy az intézmény különböző digitális gyűjteményei összekapcsolódjanak. 2017-ben újabb mérföldkövéhez érkezett a színházi adatbázis története, ebben az esztendőben állt át az intézmény a HUNTÉKA integrált könyvtári rendszerre ezzel csatlakozva az országos hálózathoz. Az új megoldással sokkal jobban tudnak egymáshoz kapcsolódni a gyűjtemények, bár elég sok munkával járt az átállás, mivel a produkciók sajátos jellemzőit nehéz volt az alapvetően könyvtárakra kitalált kritériumrendszernek megfeleltetni.

 

A bemutatótár a magyar színházak bemutatóinak adatait tartalmazza 1945-től napjainkig. A Nemzeti Színház, illetve a Kolozsvári Nemzeti Színház esetében megtalálható az összes előadás, az 1945 előttiek szereposztásának feltöltése folyamatos. A határon túli magyar nyelvű színházak előadásainak feldolgozása folyamatos. A tárban már megtalálhatóak a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai színházak produkciói, valamint a nagyváradi előadások 1941-től.

 

Az egy-egy előadásról készült adatlap az előadott műre (szerző, zeneszerző, cím, fordító, átdolgozó stb.), a bemutató helyére, időpontjára, az előadás létrehozóira (rendező, díszlet-jelmeztervező, koreográfus, karmester) vonatkozik, és tartalmazza a teljes szereposztást. Más műfaj (regény, filmforgatókönyv stb.) alapján készült színpadi adaptációnál szerzőként az adaptáló nevét tüntetjük fel. Az alapszöveg írójához kerül az irodalmi alapmű – novella, regény, filmforgatókönyv – szerzője. A 2002/2003-as évadtól az előadások adatait ellenőriztetjük a színházakkal. Jelenleg (2022. tavasz) 45429 produkciót tartalmaz.

 

A személyi adatlap, a színházi szakemberek (színész, rendező, díszlet-jelmeztervező, dramaturg) életrajzi adatait tartalmazza. Forrásként használtuk fel a szakirányú lexikonok, a sajtóban megjelent adatok és a művészek sajátkezű aláírásával kitöltött kérdőíveket. A Huntéka előfeltétele, hogy az előadásban szereplő összes személy megtalálható és beemelhető legyen az egyes produkciókba. Emiatt a személyi adatbázis az átállás óta tízszeresére növekedett. Jelenleg (2022. tavasz) 80486 alkotó adatait tartalmazza.

 

A digitális adatbázisok között létrejött kapcsolódás eredményeként például egy előadás, alkotó keresésénél többirányú megközelítés és többszempontú eredmény lehetséges. Megismerhetjük az előadás alkotóit; azt, hogy hol jelent meg róla kritika, van-e színlap, műsorfüzet, plakát, fotó a gyűjteményekben. Összeállíthatjuk egy alkotó pályafutásának különböző állomásait, vagy egy darab magyar bemutatóit 1945-től napjainkig.

 

A kutatók személyesen, telefonon, e-mail-ben és most már közvetlenül az interneten is tájékozódhatnak az adatbázisokban. A felhasználást segíti, hogy az előadások a lényeges kategóriák szerint sorba rendezhetőek, pl. darabcím, szerző, időrend, társulat.

 

KUTATÓSZOLGÁLAT

 

hétfő, szerda: 9.00 – 16.00 óra