Herceg a vasfüggöny mögül - kiállítás Róna Viktor emlékére

Róna Viktor, 1963 Féner Tamás felvétele

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli. Róna Viktor (1936-1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége, a ténylegesen világhírű hazai előadóművészek maroknyi közösségének egyik legizgalmasabb, legszínesebb alakja. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, személyét, munkásságát összegző igényű kiadvány nem tárgyalta, s részletes életrajzát sem írta meg senki a halála óta eltelt bő negyed század során. A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel (már alig harminc éves korára) a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt otthonosan mozgó Róna pálya- és élettörténete, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el, mindezt tág kontextusban, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, fordulatos történeteket. Ma Róna Viktor nevére, alakjára ötven éves életkor fölött széles tömegek emlékeznek még itthon: pályafutása csúcsán alig múlt el hónap, hogy ne mosolygott volna újságcímlapon, pályafutása fontos állomásairól a széles közvélemény rendszeresen értesült – egy olyan korban, amikor egy művész azzal kerülhetett csak a közfigyelem középpontjába, hogy kiválót nyújtott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Róna Viktor, már nagybetegen úgy határozott, hogy halála után pályafutása dokumentumai az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb és legfontosabb tánctörténeti gyűjteményébe kerüljenek. Az archívum munkatársai Róna életében még éppen elkezdhették az adomány közös áttekintését. Aztán a közelmúltban, negyed század múltán egy rendkívüli találkozás nyomán,– a család jóvoltából – a Táncarchívumhoz került a Róna-hagyaték további, eddig lappangó része is.

Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Anton Dolin, Janine Charrat, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi tánc-nagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha eltávolodunk a művészeti ág szakmai berkeitől: John Fitzgerald Kennedy, Reza Pahlavi, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin vagy, a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – a gyerek vagy a felnőtt Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Felnőttkora művészbarátai közt olyan további, kiemelkedő nevekkel találkozhatunk, mint Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén, Mezey Béla vagy Horváth Ádám. Táncművész-alkotótársai, partnerei, növedékei végtelen sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György…

 

A tánctörténészek gyakran hangoztatják, hogy e kivételesen illékony művészeti ág milyen rendkívül tág kontextusban vizsgálható és vizsgálandó – egy-egy jelenség, fejlemény, pálya a maga korának kultúrtörténeti közegének, társművészeti világának szemrevételezése nélkül szinte értelmezhetetlen, a széles közönség számára pedig érdektelen. Róna Viktor pályája, hagyatéka nem csupán kiváló példa ennek alátámasztására, de ilyen szemléletű értelmezés után kiált. Az emlékkiállítás szinte teljes egészében a roppant gazdag hagyatékból tallóz, így referálva magára a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok munkájukhoz partnerül hívták Róna Viktor életének számos, fontos tanúját, hajdani művésztársakat, barátokat: sokak mellett, és elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is.

 

A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás az OSZMI kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeum négy, földszinti kiállítótermében lesz látható, felidézve a művész élettörténetét, pályaképét annak legfontosabb egységeit. Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását a látogatók gazdag fénykép- és dokumentum-válogatás segítségével ismerhetik meg. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik.

Kurátor: Halász Tamás
Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea
Látvány: Csanádi Judit, Kiss Gabriella
Tipográfia: Czeizel Balázs
Kiállítás-kivitelező: Szepessy András

 

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)