VEKOP - Vonzások és választások

 

A VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK című projekt a Petőfi Irodalmi Múzeum, PIM - Kassák Múzeum, Illetve PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet / Bajor Gizi Színészmúzeum együttműködésében valósul meg.

 

Célkitűzéseink:

 

A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM célja négyosztatú. Elsődleges fontosságú, hogy olyan diákokat is bevonjon a múzeum által fejlesztett non-formális, élményalapú, egyéni kompetenciák felismertetésére építő, a csoportmunkát alapvető munkamódszerként tekintő foglalkozásokba, akik anyagi vagy egyéb nehézségek miatt kiszorulnak az alapvető kulturális javakhoz való hozzáférésből. A specifikusan e projektre fejlesztett verseny / vetélkedő elsődlegesen az egyéni kreativitás kooperációban történő megélésére épít, abból az alapigazságból kiindulva, hogy az egyén saját képességeit társas együttműködésben tapasztalhatja meg leginkább, s válhat képessé saját(os) potenciáljainak artikulálható s így képviselhető felismerésére. A közösségben megélt egyéni sikerélmény elősegíti az egészséges önértékelés kiépülését, lehetőséget teremt az asszertív kommunikáció alapstratégiáinak elsajátítására, a kompromisszumhozatali folyamat megélésére, mely erősíti a diákok kommunikációs és szociális készségeit, segíti közösségi beilleszkedésüket.

 

Az irodalmi szövegekre épülő kétalkalmas múzeumpedagógiai foglalkozásforma célja továbbá, hogy az irodalmi nyelv, tágabban a nyelv jelenségének hétköznapokat is meghatározó szerepére is ráirányítsa a résztvevő tanulók figyelmét. Elsődleges annak felismerése, hogy a szókincs bővítésével a saját érzések, gondolatok, benyomások, vágyak artikulációs lehetősége is finomodik, így javul az egyén közösségi beilleszkedésének esélye, illetve a „szavakba foglalás” gesztusával adott problémacsoportok, kérdéskörök sokszempontú vizsgálatának lehetősége is megsokszorozódik, csekélyebbé válik a kizárólagos vagy / és negatív sztereotípiákra építő gondolkodásmód és kommunikáció esélye.

Harmadrészt a projekt olyan együttműködési hálózat létrehozását teszi lehetővé, mely az ötéves fenntartási időszak lezárását követően is létező marad, s alapja lehet múzeum – hátrányos, halmozottan hátrányos vagy fogyatékos diákokkal nagyobb súlyban foglalkozó oktatási intézmények, illetve múzeum működőképes szakmai kooperációjának a korai iskolaelhagyás jelenségének visszaszorítása érdekében.

Negyedrészt a múzeum explicit és aktív szerepvállalása ráirányítja a szélesebb közönség figyelmét is a szociokulturális, illetve képességbeli különbségek hosszútávon is roppant káros társadalmi, gazdasági, politikai hatásaira, s hatékonyan serkentheti arra a többségi társadalom tagjait, hogy egyéni, közösségi lehetőségeikhez mérten vállaljanak szerepet a társadalmi egyenetlenségek mérséklésében, a kirekesztő gondolkodásmódok és retorikai stratégiák, mind nem elfogadott struktúrák, elszigetelésében.

A HH, illetve HHH igazolással rendelkező diákok a projekt megvalósítása során pontosabban megismerhetik saját képességeiket, pozitív irányba változik önértékelésük, javulnak szociális és kooperációs kompetenciáik, illetve a tanulók a múzeumot, mint hatalmi szereplőt fedezik fel, melynek tereiben lehetőséget kapnak saját világszemléletük, véleményeik, kreativitásuk meg- és bemutatására, így nyervén visszajelzést azok legitim mivoltáról. A diákok tehát egyszerre ismerik meg mélyebben magukat és közösségüket, illetve szereznek tudomást arról, hogy a többségi társadalom tagjai számára is érvényes üzeneteket tudnak hatékonyan kommunikálni a múzeum segítségével, mely csökkenti kirekesztettség és tehetetlenség érzetüket, erősíti a saját és közösségi céljaik iránti felelősségvállalás képességét.

Az óvodával, illetve köznevelési intézményekkel kötött együttműködési megállapodás értelmében 5-től 18 éves korig vesznek részt diákok a PIM három korosztály-specifikusan fejlesztett, kétalkalmas verseny / vetélkedő sorozataiban, műhelyfoglalkozásain, valamint havi szakkörein.

 

A PIM - KASSÁK MÚZEUM és az Óbudán működő Nagy László és Zápor utcai iskola hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű csoportjaival kíván rendszeres együttműködést kialakítani, melynek a következő céljai vannak:

Egyrészt a diákok megismerkednek a múzeumok és kiállítások jellemzőivel, működési módjával, és képessé válnak a múzeum terében való fizikai és szimbolikus reflexív jelenlétre. Ezúton egy olyan bizalmi viszony jöhet létre, amely az egyén és a társadalmi intézmények kapcsolatát meghatározza a jövőben is. Mivel a hátrányos helyzetű csoportokban erős a bizalmatlanság az intézmények irányában, emiatt a felnőtt élethez szükséges hivatalos ügyek intézése nagy nehézségekbe ütközik. A múzeumi tér, mint társadalmi intézmény olyan lehetőséget biztosít, ahol játékos, élményszerű formában lebontódhatnak az intézményekkel kapcsolatos előítéletek, és megalapozódhat a résztvevők magabiztosabb fellépése egy számukra (korábban) idegen közegben.

Másrészt az egyes foglalkozások keretében egy közös cél érdekében dolgozik a diákok csapata, melynek során a megfigyelés, az együttműködés, a meggyőzés, az egyeztetés és a közös döntéshozatal technikáit gyakorolják, finomítják. Ezáltal olyan készségeket sajátítanak el az egyének, melyet a mindennapok során, más ügyekben, más helyzetekben is kamatoztathatnak majd. A sikeres közös feladatmegoldás a csapatmunka során hozzásegíti az egyes diákokat a saját képességeik mélyebb megismeréséhez, a társas helyzetekben a saját szerepük megtalálásához, így önértékelésük és identitásuk megerősítéséhez.

Harmadrészt cél, az oktatásban különböző tantárgyak (történelem, irodalom, vizuális nevelés, valamint földrajz, környezetismeret, biológia) keretében elsajátított ismeretek elmélyítése és mozgósítása, a rendszerszemlélet kialakítása annak érdekében, hogy a diákok az iskolán kívüli problémamegoldás során is képesek legyenek alkalmazni a megszerzett tudást.

 

A PIM – ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET olyan foglalkozássorozatot kínál az 5-8. évfolyamosoknak, amely az adott korosztályt foglalkoztató problémát állítja középpontba és kapcsolódik a NAT által előírt tananyaghoz is. A többalkalmas múzeumpedagógiai konstrukció minden évfolyam esetében nagy hangsúlyt fektet a színházi (és tágabb értelemben vett performatív) vonatkozásokra, illetve a dramatikus tevékenységformák beépítésére, hiszen a színházi és dramatikus tevékenységformák alkalmazását, alapvető dráma- és színháztörténeti ismeretek elsajátítását ebben a korcsoportban a magyar nyelv és irodalom tantárgyi követelménye nem, vagy kevéssé várja el.

Kapcsolódási pontokat kínálkoznak továbbá az erkölcstan és természetesen a dráma és tánc tantárgyakhoz is.

A középiskolásoknak, 9-12. évfolyamosoknak szóló foglalkozássorozat határozottabban kapcsolódik a NAT által előírt tananyaghoz, mégis igyekszik kiegészíteni, a korosztályt aktuálisan foglalkoztató kérdésekre felfűzni azt. A dráma- és színháztörténet vonatkozásait minden esetben párbeszédbe állítja a jelen történéseivel, napjaink problémáival. (11. osztályban például a századelő Budapestjének kávéházi és színházi életével ismertetjük meg a diákokat, majd a mai szórakozási lehetőségek szakértőiként projektmunka keretén belül városi sétát állítunk össze velük. A szakértői dráma módszerének használata különösen gyümölcsöző lehet a koncentráció és lazítás, munka és szórakozás viszonyának vizsgálatakor.)

Mind az általános iskolások, mind a középiskolások számára olyan programsorozatok konstruálódtak, melyek bevonják a pedagógusokon kívül, a diákokat nevelő szülőket is. Az általános iskola 8. évfolyamán közvélemény-kutatáson alapuló flashmob jön létre az osztályközösségekkel, megszólítván a közvetlen környezetükben élőket, azaz a családokat is. A gimnázium 11. évfolyamának tanulói pedig olyan városi sétát alkotnak meg, ahol a középiskolások saját szüleiket és tanáraikat vezetik végig Budapest utcáin, bemutatva a szórakozási lehetőségeket. Mindkét korcsoportot jellemzi a generációs különbségekkel való megküzdés nehézsége, így a projekt különösen koncentrálnánk ezen feszültségek feloldására.