Szakmai beszámoló - Simándy 100 kiállítás
Háromszázezer magas Cé – Simándy 100
– időszaki kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban és az emlékév egyéb eseményei –
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet időszaki kiállításával Simándy József operaénekes születésének 100., halálának 20. évfordulója előtt tisztelgett. A tárlat létrehozói árnyalni kívánták azt a napjainkra rögzült képet, amely a művészt Erkel Ferenc Bánk bánjának címszereplőjével azonosítja. A kiállítás bemutatta mindazokat a tenor szerepeket, amelyeket hosszú pályája során Simándy felejthetetlen színpadi előadásmódjával megformált.
Fotó: Inkey Tibor
|
Simándy József a 20. századi operajátszás kiemelkedő alakja volt, gyönyörű orgánuma, színpadi játéka, az 1945 utáni diktatórikus politikai környezetben tanúsított magyarsága a magyarországi és a határokon túl élők számára is erőt és bátorítást adott a nehéz időkben.
A kiállítás a magánéleti és művészi pálya bemutatása mellett a közönség páratlan, Simándy egész pályafutását végigkísérő rajongását is érzékeltetni kívánta. A kiállítás e hármas rétegződése az egész tárlaton átívelt és folyamatos párbeszédet folytatott egymással. E három egységet a kurátorok igyekeztek mindvégig történelmi kontextusban is láttatni. Végső soron arra a kérdésre szerettünk volna választ adni, hogy mi tette Simándy Józsefet a háború utáni magyar operajátszás emblematikus művészévé.
A kiállítás különlegessége és megoldandó feladata az operai énekhang bemutatása volt. Megjelenítésének egy olyan módját kellett megtalálni, mely áthatja ugyan a kiállítást, de a látogató számára az intim befogadás lehetőségét is fenntartja. Mindezt a 21. századi technikai lehetőségek minél sokrétűbb, ám a potenciális látogatókör (idősebb korosztály) számára diszkrét, érthető és élvezhető módon igyekeztünk megoldani.
|
Az első szoba a gyermekkor, a családi körülmények és a tanulóévek emlékeit elevenítette fel.
Elsődleges feladatunk volt megjeleníteni és megértetni azt a korszakot, amelyben Simándy (akkor még Schulder) József gyermekkorát és fiatalságát töltötte rendkívül nehéz családi és anyagi körülmények között. Így tudtuk érzékeltetni a látogatók számára azt a tudásvágyat, áldozatvállalást és küzdelmet, amely segítségével Simándy a legmélyebb társadalmi közegből kiemelkedett. Alapfokú műveltségi szintről jórészt autodidakta módon szerezte meg a kellő tudást és zenei ismereteket. A korabeli „melós” mindennapok és az Opera művészeinek élete közötti áthidalhatatlannak tűnő szakadékot szívós munkával és folytonos tanulással küzdötte le.
A kiállítás ezen pontján a látogatókat interaktív játékok segítségével kívántuk megismertetni a gyermek- és ifjúkor két meghatározó helyszínével és segíteni őket abban, hogy társadalomtörténeti kontextusba helyezzék azokat (a gyermekkor helyszíne – a kistarcsai munkástelep – és a későbbi hírhedt internálótábor közti kapcsolat megvilágítása, ill. az első munkahely, az Autótaxi Rt. története és a korabeli budapesti közlekedés érdekességeinek bemutatása).
A második szoba folytatta az életpálya kronologikus bemutatását, Simándy József első lépéseit az színház és az operák világában: a Magyar Állami Operaház kórusában eltöltött időszakot, a zeneakadémiai tanulóéveket és a későbbi művészpályát is meghatározó Szegedi Nemzeti Színházban eltöltött két évadot.
A harmadik szoba tematikája elszakadt az élet- és művészpálya szigorúan kronologikus bemutatásától. A cél Simándy művészetének bemutatásán túl az 1945 utáni magyar operajátszásnak, a Magyar Állami Operaház „Aranykorának” megidézése volt. A sikerhez olyan rendezők, karmesterek, díszlet- és jelmeztervezők járultak hozzá, mint Nádasdy Kálmán, Tóth Aladár, Oláh Gusztáv, Ferencsik János vagy Márk Tivadar, Fülöp Zoltán és az Operaház akkori művészgárdája.
Az 1950-es évek bemutatása hangsúlyozottan jelent meg a térben, hiszen a diktatórikus politikai közeg meghatározta a korszak művészeinek pályafutását és paradox módon hozzájárult a magyar operaélet virágzásához.
Simándy művészpályájának bemutatása az olasz és német operák tenor szerepeinek sorával folytatódott, amelyet formabontó módon interaktív vetítésben tekinthettek meg a látogatók, mégpedig oly módon, hogy a felkínált tizennégy operából egyénileg választhattak.
Ebben a szobában kapott helyet a külföldi fellépések ismertetése, amelyet szintén interaktív módon, egy számítógépes kioskban tekinthettek meg a látogatók fényképekkel, hanganyaggal, mozgóképes dokumentumokkal kiegészítve.
A szoba installációjának megtervezésekor fontos szempont volt, hogy a látogatók Simándy művészetének megismerésén túl komplex élményt kapjanak a kor operajátszásának, színházi életének miliőjéből. Maguk is érezzék azt, amit a művészek is éreztek, amikor beléptek az Operaházba: a zene szentélyébe lépnek. Ezt szolgálja a gyönyörű díszletek és a gazdagon kivitelezett jelmezek adta varázslatos színpadkép megidézése.
A negyedik szoba középpontjában Simándy József Bánk bán alakítása állt. E köré rendeződtek a Szegedi Szabadtéri Játékokon megformált szerepek, ill. interaktív formában más magyar operákban nyújtott alakításai, a vidéki fellépések bemutatása és a különféle filmes megjelenések. E témakör egészült ki a rajongás, az akkori sztárkultusz aspektusából –annak különböző megjelenési formáival (fotókon, rajongói leveleken, és a rajongók által készített albumok bemutatásával), továbbá a hivatalos elismerések, díjak, a Simándy nevét viselő intézmények felsorolásával. A Bánk bán kultusz ellenpontjaként, ám Simándy személyiségét tovább árnyalva mutattuk meg a hétköznapi, civil embert kikapcsolódás közben, családja körében.
2017. május 20-án a TÁRLAT ELNYERTE A PULSZKY TÁRSASÁG – MAGYAR MÚZEUMI EGYESÜLET ÉV KIÁLLÍTÁSA 2016 DÍJÁT!
Simándi Katalin, dr. Ács Piroska (az OSZMI igazgatója) és Sipőcz Mariann a díjátadón
Az indoklás szerint a tárlat „rendkívül gazdag kommunikációs készlettel tette befogadhatóvá és avatta időtállóvá egy múltbéli művész életét és életművét.”
Kurátorok: Simándi Katalin, Sipőcz Mariann
Látvány és grafikai munkák: Mihalkov György
Informatika: Badak Ferenc
Múzeumi munkatársak: Csiszár Mirella, Diósi Judit, Fehér Zoltán, Füle Péter, Kecskés Noémi, Lakos Anna, Szebeni-Szabó Róbert, Szebényi Ágnes, Tóth Judit Vanda, Turnai Tímea, V. Kovács Annamária.
Múzeumpedagógia: Galácz Judit, Lovas Lilla, Maksai Ágnes, Puskás Panni
Külső konzultánsok: Simándi Józsefné Hegedűs Judit, a művész özvegye; Karczag Márton és Wellmann Nóra, a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye és Archívuma munkatársai; Berencsi Lajos, Sávoly Mária, Szigeti Rózsa, Weiszenberger Erzsébet magángyűjtők.
A kivitelezésben részt vevő külső munkatársak és cégek: Dabasi András, Erdős Judit, Gyürky László, H. Kocsis Annamária, Kemény Gyula, Koczka István, Aleart Kft., Lux Stúdió Bt., Mukiba Bt., Symbolon Bt.
Kölcsönző intézmények:
Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
Kistarcsai Kulturális Egyesület
Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye és Archívuma
Magyar Nemzeti Múzeum
MTVA – MTI
Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára
Tolnay Klári Kulturális Egyesület és Emlékház, Mohora
Vígszínház
A KIÁLLÍTÁS KÍSÉRŐPROGRAMJAI
A kiállítás kísérőprogramjainak összeállításakor igyekeztünk minél több korosztályt megszólítani és igényeikhez igazodó eseményekkel becsalogatni őket a múzeumba.
I. VÁNDORKIÁLLÍTÁS
Az időszaki kiállítást megelőzően mintegy annak hírvivőjeként 2016 májusában útjára indítottuk a „Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt” – Simándy József 1916-1997 című vándorkiállításunkat. Első állomása Kistarcsa, a művész szülővárosa volt. 2017 júniusáig további tíz helyszínen volt látható az ország különböző pontjain, és reményeink szerint az emlékév után is folytatja vándorútját. Jövőbeli külföldi érdeklődésre számítva a kiállításhoz kapcsolódóan idegen nyelvű (angol-német-orosz) kísérőkiadvány is készült.
A kiállítás anyagát 15 darab, 80x140 cm méretű kétoldalas molinó alkotja, melyeket könnyű szerkezetű, könnyen összeállítható saját lábakon álló vázakra lehet felfüggeszteni. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a kiállítás könnyedén alkalmazkodni tudjon az egyes helyszínek eltérő adottságaihoz. A molinók ún. főoldalán minden lényeges információ megtalálható az adott témáról, a hátoldal, az ún. mellék- vagy látványmolinó csak árnyalja vagy kiegészíti, egy-egy emblematikus fotóval megerősíti a főmolinó tematikáját.
A kiállítás molinóinak tematikája:
1a. A kiállítás plakátja
1b. Simándy József szerepeinek listája 1.
2a. Simándy József életútjának ismertetője
2b. Simándy József szerepeinek listája 2.
3a. Gyermekkor/Család
3b. Gyermekkor/Család (látványmolinó)
4a. Inasévek a Szürketaxi Vállalatnál
4b. Inasévek a Szürketaxi Vállalatnál (látványmolinó)
5a. Zenei tanulmányok: Posszert Emília és a kórista évek
5b. Zenei tanulmányok: Zeneakadémia
6a. Szegedi indulás
6b. Szegedi indulás (látványmolinó)
7a. Operaházi indulás (Lohengrin)
7b. Operaházi indulás (látványmolinó)
8a. Magyar operák – legnagyobb szerepe: Bánk bán
8b. Bánk bán a kulisszák mögött
9a. Német operák (Varázsfuvola, Fidelio, Lohengrin, Nürnbergi mesterdalnokok, Bolygó hollandi)
9b. A nürnbergi mesterdalnokok (látványmolinó)
10a. Külföldön játszott szerepek (Müncheni előadások)
10b. Külföldi fellépések (A vasfüggöny árnyékában)
11a. Bizet: Carmen
11b. Szláv operák: Anyegin, Szorocsinci vásár, Igor herceg, Eladott menyasszony, Ifjú gárda
12a. Olasz operák: Verdi
12b. Egyéb olasz operák: Puccini, Leoncavallo, Mascagni
13a. Szegedi Szabadtéri Játékok
13b. Magyar operák: Hunyadi László, Brankovics, Kérők, Kádár Kata, Székely fonó
14a. Psalmus Hungaricus. Koncertek, ária- és dalestek
14b. Koncertpódiumon (első fellépéseinek listája)
15a. Balatongyörök, család, barátok és hobbik (szőlészet, borászat, autószerelés)
15b. Zárómolinó (látványmolinó)
A vándorkiállítás kurátorai: Simándi Katalin és Sipőcz Mariann
Grafikai munkák: Szebeni-Szabó Róbert
A vándorkiállítás eddigi állomásai:
1. Kistarcsa, Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola: 2016. május 20-22.
2. Balatongyörök, Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtár: 2016. június 3-15.
3. Balatonfüred, Vaszary Villa Kávézó: 2016. június 23-július 31.
4. Nyírbátor, Báthori István Múzeum: 2016. augusztus 2-19.
5. Szeged: 2016. szeptember 10-én a Szegedi Nemzeti Színház ünnepélyes táblaavatása és gálaműsora alkalmából
6. Budapest: 2016. szeptember 25-én az Erkel Színházban megrendezésre kerülő ünnepi gálaműsor alkalmából megnyitott kiállítás 2016. október 19-ig volt látható
7. Keszthely, Balaton Kongresszusi Központ és Színház: 2016. november 16-26.
8. Csongrád, Művelődési Központ és Városi Galéria: 2016. december 12-21.
9. Budapest, Újpalotai Közösségi Ház: 2017. január 10. – február 9.
10. Pécsi Nemzeti Színház, 2017. március 3-28.
11. Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum: 2017. április 19. – június 22.
12. Gyulai Várszínház: 2017. július 17. – augusztus 20.
13. Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, 2018. február 5. – március .
A vándorkiállítás közművelődési célokat szolgál, így bármelyik oktatási és kulturális intézmény számára díjtalanul kölcsönözhető.
A vándorkiállítás Balatongyörökön
A vándorkiállítás Gyulán
II. RAJZPÁLYÁZAT
A kisiskolásoknak rajzpályázatot hirdettünk, amelyben Erkel Ferenc Bánk bánjához és Mozart: A varázsfuvola című operához kapcsolódóan egy-egy jelenet képzőművészeti megfogalmazását kértük. A 6-14 éves korosztály számára meghirdetett rajzpályázatra két korcsoportban lehetett beküldeni pályaműveket az alábbi szövegrészletek alapján:
A Operarészlet Erkel Ferenc: Bánk bán című operájából:
„Tiborc: Besompolyogtam éjjel a várba csöndesen…
Mind tárva-nyitva leltem a sok királyi termet,
A bor patakokban folyt…
Daloltak, zene zengett…”
B Részlet Mozart: A varázsfuvola című operájából:
Taminót a vadonban egy kígyó támadja meg, de három hölgy, az Éj Királynőjének szolgálói, megmentik, hogy ne ölje meg a kígyó.
C Részlet Mozart: A varázsfuvola című operájából:
Megjelenik az Éj Királynője és arra kéri Taminót, hogy a lányát, Paminát szabadítsa ki. A három hölgy megszabadítja Papagenót a szájzártól, és Taminónak egy arany varázsfuvolát, Papagenónak egy harangjátékot adnak. Három fiú vezeti Taminót és Papagenót további útjukon.
A rajzpályázatra közel kétszáz pályamű érkezett be az ország különböző településeiről. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a rajzokból létrejött kamarakiállítás megnyitására 2016. december 16-án került sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díjátadó után múzeumpedagógiai foglakozáson és tárlatvezetésen vettek részt a gyerekek és az őket kísérő pedagógusok, szülők. A díjazottak műveit az OSZMI honlapján is bemutattuk.
Díjazottak:
I. korcsoport (alsó tagozat)
1. Németh Panna – Tatabánya (Kodály Zoltán Általános Iskola. Felkészítő tanár: Valter Anita)
2. Dezső Fruzsina – Gyula (Implom József Általános Iskola. Felkészítő tanár: Ökrös Márta)
3. Schláth Péter – Tarnaméra (Tarnamérai Általános Iskola. Felkészítő tanár: Dobi Jánosné)
II. korcsoport (felső tagozat)
1. Szőts Dorina – Bonyhád (Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Felkészítő tanár: Kertész Jánosné)
2. Fekete Dominika – Berettyóújfalu (Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola. Felkészítő tanár: Berényi Anna)
3. Gyurkó Liza – Budapest (Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola. Felkészítő tanár: Sziráki Katalin)
Különdíjban részesültek:
Veres Vera – Szolnok (Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola)
Maller Tekla – Tata (Kőkúti Általános Iskola Fazekas utcai Tagintézménye. Felkészítő tanár: Gútay János)
Pajsán Fanni – Kalocsa (Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Általános Iskola és Gimnázium. Felkészítő tanár: Schnúr Helga)
NYERTESEK:
Alsós korosztály
1. Németh Panna – Tatabánya (Kodály Zoltán Ált.Isk. És AMI, felkészítőtanár: Valter Anita)
2. Dezső Fruzsina – Gyula (Implom József Ált. Isk. felkészítőtanár: Ökrös Márta)
3. Schláth Péter - Tarnaméra (Tarnamérai Ált.Isk., felkészítőtanár: Dobi Jánosné)
Felsős korosztály
1. Szőts Dorina – Bonyhád (Bonyhádi Ált.Isk.,Gim.és Alapfokú Művészeti Isk., felkészítőtanár: Kertész Jánosné)
2. Fekete Dominika – Berettyóújfalu (Igazgyöngy AMI, felkészítőtanár: Berényi Anna)
3. Gyurkó Liza – Budapest (Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Isk., felkészítőtanár: Sziráki Katalin)
Különdíjak
Veres Vera – Szolnok (Kőrösi Csoma Sándor Ált.Isk.)
Maller Tekla – Tata (Kőkúti Ált.Isk. Fazekas utcai Tagintézménye, felkészítőtanár: Gútay János)
Pajsán Fanni – Kalocsa (Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda Ált. Isk. és Gimnázium, felkészítőtanár: Schnúr Helga)
III. MÚZEUMPEDAGÓGIA
A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programok elsődleges célja a kiállítás élményszerű megismerése volt. Lovas Lilla és Maksai Ágnes által kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozások közvetett célja az opera világának megismertetésén túl az aktuális társadalmi és korosztályt érintő problémák iránti érzékennyé tétel. Elkészítésük során figyelembe vették az iskolai tanmenetet, kidolgozáskor a komplex ismeretátadásra törekedtek. A múzeumba érkező gyerekcsoportokkal az irodalom, a képzőművészet, a színházművészet és a klasszikus zene segítségével gondolkodnak közösen az idegenség, hűtlenség, hazaszeretet, család, életválságok témáiról.
1) Múzeumpedagógiai foglalkozások 5-6. osztályosok számára:
A Legyél te is hőstenor! múzeumpedagógiai programcsomagunk az általános iskolák 5-6. osztályosait szólította meg. Célja volt, hogy választható témákon keresztül játékos formában közelebb hozza a gyerekekhez a klasszikus zenét, operai történeteket, Simándy József életútját. A foglalkozások az ének-zene és irodalom órák tananyagához illeszkednek. Így ennek a korosztálynak A varázsfuvola, a legendák (Lohengrin), illetve a mesék (Turandot) világát elevenítettük fel, miközben felcsendültek híres operák ismert dallamai is Simándy József és mások előadásában. A múzeumpedagógiai foglalkozások lehetőséget nyújtottak Simándy József életútját a mesevilág motívumaival kreatívan összekötni:
1. Legyél te is hőstenor: Lohengrin: Foglalkozásunkban a Mi a hős? Mit jelent ma a hősiesség? kérdésekre kerestük a választ a Lohengrin legendájában megjelenő szimbólumok segítségével.
2. Legyél te is hőstenor: Turandot: A mindent látó királylány című népmese és a Turandot opera cselekményének párhuzamba állítására épült a múzeumpedagógiai foglalkozás, amely során a varázsmesék visszatérő motívumait használtuk fel (próbatételek, útkeresés, segítők, stb.).
3. Legyél te is hőstenor: A varázsfuvola: Az opera mesés történetének próbatételeit a gyerekek drámajátékokon keresztül élhették át és ismerhették meg. A kiállítás tereiben a résztvevők Tamino szerepébe helyezkedve mehettek át a némaság, a víz és a tűz próbáján.
2) Múzeumpedagógiai foglalkozások 7-12. osztályosok számára:
Az idősebbeknek (13-18 évesek) az életválságokat, társadalmi kérdéseket tematizáló foglalkozástípusokat kínáltunk. Ezeken a foglalkozásokon a résztvevőknek lehetőségük nyílt a klasszikus művek (Lohengrin, Bánk bán, Otello) feldolgozásán keresztül megnyilatkozni olyan őket is érintő kérdésekben, mint a magánélet és a társadalmi szerepvállalás között feszülő ellentét, a hűtlenség, az idegenség (bevándorlás), útkeresés:
1. Szent Grálok: A Grál-legenda lehetőséget biztosított arra, hogy az európai kultúrkör ősi mitológiáin alapuló (régi és kortárs) irodalmi művek motívumvilágának vizsgálatán keresztül az útkeresést, az életválságokat és megoldási lehetőségeiket tematizáljuk.
2. Idegenség, hűtlenség: Az Otello tragikus történetében az idegenség és az elfogadás motívumát állítottuk a foglalkozás középpontjába. Különböző nézőpontokból, kreatív feladatokkal megközelítve kezdeményeztünk párbeszédet a résztvevőkkel a témában.
3. Haza vagy család?: A Bánk bánnak mint kötelező olvasmánynak egy lehetséges feldolgozását nyújtottuk, mely során a műben megjelenő egyik alapvető dilemma a haza és a család érdekeinek összeegyeztethetetlensége köré építettünk aktivitásra sarkalló, véleményformálásra késztető foglalkozást.
3) Múzeumpedagógiai feladatlap:
Azon csoportok vagy akár egyéni látogatók számára, akik teljes múzeumpedagógiai foglalkozást nem igényeltek, mégis szerették volna játékos formában megismerni a kiállítást, egy hagyományos, papír alapú keresztrejtvényt állítottunk össze. Ennek a feladatlapnak a kérdései kronologikusan követték Simándy József életét, így a kiállítás terében is folyamatosan vezettek. A játék biztosította, hogy a benne résztvevők alaposan elmélyüljenek a tárlatban, ugyanakkor a keresgélés, kutatás izgalmát is nyújtotta.
A Kolozsvári Magyar Napokon (2016. augusztus 14-21.), a kiállítást némileg beharangozva, Simándy József kolozsvári fellépéseit elevenítettük fel játékos formában az OSZMI sátrában.
Csoportok a múzeumpedagógiai foglalkozásokon
2016. 09. 22. – Budai Középiskola 9. osztálya 40 fővel
2016. 10. 07. – Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (Várpalota) 5. osztályai 40 fővel
2016. 11. 17. – Magyar Táncművészeti Főiskola 12. osztálya 9 fővel
2016. 11. 24. – Leőwey Klára Gimnázium (Pécs) 10. osztálya 44 fővel
2016. 12. 16. – Implom József Általános Iskola (Gyula) 5. osztálya 16 fővel
2016. 12. 17. – Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola (Törökbálint) vegyes csoportja 19 fővel
2017. 02. 03. – a XVI. Kerületi Lemhényi Dezső Általános Iskola 5. osztálya 24 fővel
Múzeumpedagógiai foglalkozás általános iskolásokkal
Múzeumpedagógiai foglalkozás középiskolásokkal
IV. MINIKONFERENCIA
A fiatal kutatókat operatörténeti előadásaikkal minikonferencia keretében láttuk vendégül. A Simándy József és a háború utáni magyar operajátszás aranykorszaka címmel megrendezett esemény 2017. március 3-án került megrendezésre a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A konferencia és az azt követő kerekasztal-beszélgetés levezetésére Karczag Mártont, a Magyar Állami Operaház Archívumának és Emlékgyűjteményének vezetőjét kértük fel.
Program:
1. Kertész Lilla: „A közepesség nagysága” – a Magyar Állami Operaház Jago-képe 1945 és 1989 között
2. Bagi Ágnes: Bánk bán ’53 – Oláh Gusztáv Bánk bán rendezésének színházkulturális kontextusa és annak az előadásra tett hatása
3. Nagy Szabina: Ránki György összművészeti törekvései Az ember tragédiájának operaváltozatában
V. BESZÉLGETÉSEK
A kiállítás időtartama alatt a Bajor Gizi Színészmúzeumban havonta egy-két alkalommal beszélgetéssorozatot szerveztünk. Olyan neves művészeket és újságírókat szólítottunk meg, akiknek – pályatársakként – közvetlen élményeik voltak Simándy József színpadi alakításairól, szerepformálásairól, énekművészetéről, illetve televíziós vagy rádiós műsorvezetőként, riporterként több ízben volt alkalmuk interjút készíteni Simándyval. Az ő személyes élményeik segítségével idéztük meg Simándy József alakját: a művészt, a kollégát, a tanárt és az embert. Ezek a beszélgetések a múzeum archívuma számára is rögzítésre kerültek.
Meghívott vendégeink voltak:
2016. október 20. 16.00 óra
Pitti Katalin operaénekesnő
László Zsuzsa, zenei újságíró
Moderátor: Szebényi Ágnes múzeumpedagógus, a Bajor Gizi Színészmúzeum vezetője
2016. november 17. 16.00 óra
Kalmár Magda operaénekesnő
Boros Attila zenei újságíró
Érdi Sándor televíziós újságíró
Moderátor: Sediánszky Nóra dramaturg
2016. december 15. 16.00 óra
Csavlek Etelka operaénekesnő
Berkes János operaénekes
Czigány György zenei újságíró
Moderátor: Sediánszky Nóra dramaturg
2017. január 19. 16.00 óra
Gulyás Dénes operaénekes
Moderátor: László Ferenc zenei újságíró
2017. február 9. 16.00 óra
Kasza Katalin operaénekesnő
Sólyom-Nagy Sándor operaénekes
Medveczky Ádám karmester
Moderátor: Sediánszky Nóra dramaturg
2017. február 23. 16.00 óra
Tokody Ilona operaénekesnő
Moderátor: László Zsuzsa zenei újságíró
2017. március 5. Finisszázs 11.00-19.00 óra
A kiállítás zárásaként egész napos programsorozatot állítottunk össze:
11.00 óra: Tárlatvezetés Sipőcz Mariann kurátorral
12.30. óra: Tárlatvezetés Simándi Katalin kurátorral
15.00-16.00 óra: „Ki nyer ma?” - Játék és muzsika 60 percben
Műsorvezető: Czigány György zenei újságíró
16.00-17.00 óra:
Rost Andrea operaénekesnő
Harazdy Miklós zongoraművész
Moderátor: Sediánszky Nóra dramaturg
17.00-17.30 óra:
Bánk bán-jelmezrekonstrukció a kiállításban
Bemutatja: Tordai Hajnal jelmeztervező
17.30-18.30 óra:
Berczelly István operaénekes
Kováts Kolos operaénekes
Beszélgetőtárs: Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója
László Zsuzsa, Simándy Józsefné és Pitti Katalin az első beszélgetésen
VI. VETÉLKEDŐ
A nyugdíjas korosztály számára kétfordulós vetélkedőt szerveztünk, amelyre az ország különböző településeiről érkeztek versenyző csoportok. Simándy József életéről, szerepeiről, pályatársairól, az Operaház akkori korszakáról és magukról az operákról állítottunk össze egy-egy feladat- és kérdéssort. Célunk az volt, hogy a Simándy 100 kiállítás segítségével a résztvevő csapatok, nyugdíjas körök és baráti társaságok játékos formában, a lehető legsokoldalúbban tudják felidézni operaházi élményeiket, emlékeiket és összemérni ismereteiket.
A vetélkedő első fordulójában szorosan a kiállításhoz kapcsolódó, annak anyagából összeállított feladatlapot kellett kitölteni a csapatoknak.
A döntőre – melynek lebonyolítására 2016. december 8-án, a Bajor Gizi Színészmúzeumban került sor – az elődöntő legeredményesebb 8 csapatát (csapatonként 5 főt) hívtuk meg.
Az elődöntő és a döntő feladatsorainak összeállítója Szebényi Ágnes múzeumpedagógus, a Bajor Gizi Színészmúzeum vezetője volt.
A döntő lebonyolításában a zsűri elnökeként Kincses Veronika operaénekes, Simándi Péter énekkari művész és Sipőcz Mariann, a kiállítás társkurátora vett részt.
A vetélkedő zsűrije
A vetélkedő részvevői
VII.
A társmúzeumokban dolgozó munkatársak (muzeológusok és múzeumpedagógusok) számára két ízben (2016. október 12-én illetve 2017. január 20-án) hirdettünk szakmai napot. A kurátori tárlatvezetésekkel egybekötött eseményeken szakmai körben nyílt lehetőség a tárlat bemutatásán túl a kiállítás-szervezési tapasztalatok megosztására. A január 20-i esemény a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakkoordinátori programsorozatának állomásaként elsősorban a fővárosi múzeumpedagógus kollégáknak biztosított lehetőséget arra, hogy a kiállítás megtekintése után, arról közösen gondolkozva, a már meglevő múzeumpedagógiai program továbbfejlesztésén együtt gondolkozzanak, és olyan konkrét javaslatokat dolgozzanak ki, amelyeket a házigazdák mellett a résztvevők is hasznosíthatnak saját múzeumukban
Simándi Katalin, Sipőcz Mariann
a kiállítás kurátorai