Az elmúlt évek során két kisebb részletet sikerült Molnár Gál Péter hagyatékából megvásárolnunk, azonban az anyag kvalitása azt indokolta, hogy az egész hagyaték a múzeum gyűjteményébe kerüljön. Örömmel adjuk hírül, hogy anyaintézményünk, a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével sikerült a teljes kollekciót megszerezni.
|
|
Molnár Gál Péter (1936–2011) a 20. század második felének legjelentősebb színikritikusa volt. Levelezése az egyik utolsó nagy kéziratgyűjtemény, mely az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek színházi életének kiemelkedő forrása. MGP itthon és külföldön élő barátaival és kollégáival levélben tartotta a kapcsolatot, levélben cseréltek eszmét, számoltak be az aktuális színházi eseményekről. Az anyagban olyan nevek bukkannak fel, mint Aczél György, Örkény István, Latinovits Zoltán, Makai Péter, Nádas Péter, Zsótér Sándor, MGP felesége, Ronyecz Mária, etc. A barátokkal folytatott levélváltás mellett tanulságosak azok az írások is, melyeket Molnár Gál a Népszabadság kritikusaként kapott. Bátran kijelenthetjük, hogy Molnár Gál Péter levelezése a 20. századi írásbeliség egyik utolsó nagy gyűjteménye.
Molnár Gál Péter termékeny szerző volt, a kritikusi, újságírói tevékenysége miatt azonban nem tudott elég időt fordítani nagy összegző műveire. A hagyatékban több befejezetlen, illetve megjelenésre váró nagyobb lélegzetű tanulmánya is található: Csokonai Vitéz Mihály színházáról, Ljubimovról, Vámos László rendezőről, Hofi Gézáról, Molnár Ferencről, Lugosi Béláról írt műve.
Dramaturgként több színdarabot írt és dolgozott át, jelentős a filmforgatókönyv-írói tevékenysége is. Szövegkönyvei mind a hagyaték részét képezik.
Molnár Gál Péter élete során kisebb színháztörténeti gyűjteményt is létrehozott. A kollekcióban a Nemzeti Színház történetéről több kézirat tanúskodik.
|
A Bevételi napló a Nemzeti Színház és kamaraszínháza napi bevételi kimutatását tartalmazza 1943. szeptember és 1945. október között; Az ügyeletes rendezői napló a Katona József Színházban (a Nemzeti Színház kamaraszínházában) készült 1951–1952-ben; míg A próbajelentések könyvében többek közt a Peer Gynt, a Ljubov Jarovaja és Az ember tragédiája című darab próbafolyamata követhető végig 1957. április 10. és 1962. április 2. között. Különösen az ügyeletes rendezői napló tarthat érdeklődésre számot, hiszen a kommunista diktatúra legsötétebb esztendejéről tudósít. Megtudjuk belőle, hogy mi történt 1952. december 28-án a Fáklyaláng előadásán: „Telt ház, szervezés eredménye. A nézőtéren nagy többségben M.T.H.-sok tartózkodtak. Ez nem szerencsés közönség a Fáklyalánghoz, a mai előadás tapasztalatai lapján. Az ipari tanulók állandóan vígjátékinak értelmezték ezt az előadást. Pl. nagy nevetéssel reagáltak a II. felvonás hatalom átadásánál Bessenyei szövegrésze: „Te vagy a fővezér.” Az előadás nem adott alkalmat erre.”
Az 1956-os forradalom idejéből való a Nemzeti Színház ideiglenes forradalmi tanácsának határozatait összefoglaló gépirat. Ezt az időszakot két levél is dokumentálja.
Értékes Gellért Endrére vonatkozó anyag is: három rendezőpéldány, verskéziratok, zsebnaptárak.
Magyarország örök primadonnájának, Honthy Hannának hétköznapjairól, magánéletéről, életmódjáról három tucat levél tudósít. A színésznő barátnőjének, Gál Irénnek – Molnár Gál Péter édesanyjának – nemcsak nyaralásairól számolt be, gyakran postán küldte el kéréseit, megbízatásait. Ezek a levelek remekül kiegészítik az Országos Színháztörténeti Múzeum Honthy-gyűjteményét, melyben Gál Irén Honthynak írt levelei is megtalálhatók.
Molnár Gál nem dobott ki semmit. Műsorfüzetek és meghívók hosszú sora mutatja hol járt, milyen előadásokat látott. Néhány különleges, régi darab is bekerült a gyűjteménybe.
Molnár Gál Péter hagyatéka több ezer darabból áll, kutathatóvá tétele hosszú éveket vesz majd igénybe.
Írta: Csiszár Mirella
