Az utolsó primadonnacsata

2020. december 20.

 

A Fővárosi Operettszínházban hetvenöt évvel ezelőtt Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt tűzte műsorra Fényes Szabolcs igazgató. Noha a színlap 1945. december 19-ére hirdette meg az előadást, a premierre végül december 20-án került sor. „A változásra a Vígszínháznak az a hirtelen elhatározása adott okot, hogy hétfőn és kedden még játssza a Dollárpapát, melynek Feleki Kamill az egyik főszereplője. A kitűnő komikus pedig a Sybill együttesének szintén tagja, s így semmikép sem vehetne részt az Operettszínház keddi házi főpróbáján. A színház ezért szerdán este rendezi meg a házi főpróbát, az operett: felújítása pedig csütörtökön lesz”– adta hírül a Kossuth Népe. [1.]

 

A békebeli, háromfelvonásos, kétprimadonnás nagyoperett színrevitelének az volt a nem titkolt célja, hogy a háborús évek szörnyűségeit elfeledtesse az emberekkel. Szabolcs Ernő, a darab rendezője, akit az 1914-es premieren még Borcsakov portásként láthatott a közönség, mindent elkövetett, hogy semmi ne emlékeztesse a nagyérdeműt az ínséges inflációs hétköznapokra. Bercsény Tibor pazar díszletei, a Nágay és a Szita szalon drága kelméi, Frank Irma elegáns kalapjai, Palugyai Károly szőrméi már önmagunkban elnyerték a közönség tetszését. A rendező azonban a nagyobb hatás kedvéért átemelte Jacobi Leányvásár című operettjének fülbemászó melódiáit is – a Dsiloló, a Kettecskén, a No, de méltóságos és a Ha lennék egy lánykának című slágereket. A biztos sikert azonban a főszereplők kiválasztása garantálta. A címszerepet Karády Katalinra, a Nagyhercegnőt pedig Honthy Hannára osztották. A véres második világháború cseppet sem ártott a két művész hírnevének; a két primadonna még mindig komoly rajongótáborral rendelkezett. Nem úgy a hajdani Sybill, Fedák Sári, akit a bécsi Donausender nemzetiszocialista rádióban való közreműködése miatt az új rendszer pellengére állított. Amíg a közönség azt találgatta, mikor lesz cukor; vajon valódi cukrot tesz-e majd Karády a darabbeli teájába, addig Fedák Sárit háborús bűnökkel vádolták meg, és elkezdődött népbírósági perének előkészítése.

 

Rátonyi Róbert visszaemlékezései szerint, Karádynál és Honthynál is nagyobb primadonnának bizonyult a nagyherceget alakító Sárdy János felesége. Sárdyné Ecker Lili váltig ragaszkodott ahhoz, hogy férjének pontosan középütt kell megjelennie a színpadon, ahová a díszlettervező történetesen egy portásfülkét tervezett. Hiába volt középtől valamivel jobbra egy szárnyas ajtó, azt végül csak a nagyherceg hadsegédei: Rátonyi Róbert és Gozmány György vették igénybe. Sárdyné addig nem nyugodott, amíg Bercsényi ketté nem vágatta a portásfülkét, ahol a Nagyherceg megérkezhetett a második felvonás első jelenetébe. [2.]

 

 

A Petrov szerepére szerződött Rákossy Tibor neve még ismeretlenül csengett a pesti közönségnek, mivel addig többnyire vidéki színházakban játszott. [3.] A kellemes hangú és megnyerő modorú bonviván játékát mindössze néhány évig élvezhette a fővárosi közönség. Rákossy 1947 elején kivándorolt Amerikába. A táncoskomikus-szubrett fronton Feleki Kamill tesze-tosza maflasága és a revütáncosnőből szubretté előlépett Hlatky Edit temperamentuma remek párosításnak ígérkezett. Hlatky Edit hazai karrierje ugyancsak rövid életű volt. 1950-ben elhagyta az országot.

A Magyar Rádió 1945. december 25-én közvetítette az előadást, és a Pátria lemezkiadó is igyekezett kamatoztatni a darab sikerét. Alig tíz nappal a bemutató után már beharangozták, hogy Karády Katalin lemezre énekli a Sybill legszebb számait, a Sybill levele és az Illúzió a szerelem című dalokat. [5.] Fényes Szabolcs jól számított: a Sybill majdnem a szezon végéig kitartott. Az utolsó, egyben 150. eladásra 1946. december 14-én került sor. Ezt követően Jacobi operettje vidéken aratott sikert – gyakran a pesti előadás főszereplőinek közreműködésével. A Miskolci Nemzeti Színházban 1946. május 10. és 12. között Sárdy János, a Pécsi Nemzeti Színházban 1946 novemberében Karády Katalin vendégszerepelt. 

 

Az előadás rendkívüli népszerűségét mutatja, hogy két évvel később a Fővárosi Operettszínházban, 1948. március 6-án és 20-án megrendezték a Bolond Sybillt, a Jacobi-operett paródiáját. Az alkalmi produkcióban, amely éjjel 11 órakor kezdődött, a magyar színházi élet kiválóságait állították karakterükkel teljesen ellentétes szerepkörbe. A címszerepben Gombaszögi Ella, a teltkarcsú komika, Nagyhercegként pedig a kabaréból jól ismert Salamon Béla lépett színpadra. A kardalos hajadonok között Bajor Gizit és Lázár Máriát; valamint az 1945-ös bemutató sztárjait: Karády Katalint és Honthy Hannát találjuk. A szünetbeli közzenét a táncdalénekesként bemutatkozó Timár József szolgáltatta. A fergeteges mulatság első előadásának bevételét a Magyar Vöröskereszt javára, a második este jövedelmét pedig a színészszakszervezet üdülőjére fordították.

 

A színházi adattár az 1914. február 27-i ősbemutatóval együtt összesen ötvenkilenc Sybill-bemutatót tart nyilván. 

 

Írta: Péter Zsolt

 

Jegyzetek:

---------------------------------