Interaktív 3D bábmodell Lénárt András bábfigurája alapján

Múzeumunk Lénárt András bábos tevékenységét és Mikropódium bábszínházát bemutató időszaki tárlata kapcsán került gyűjteményünkbe ez a kis fafigura, mely a bábkészítő-bábművész által kifejlesztett különleges bábtechnika egyik mintadarabja. Munkatársam kérésére készítettem el ennek a sajátos kis fabábnak a háromdimenziós digitális modelljét, csatlakozva az utóbbi évben megkezdett műtárgymodellező sorozathoz. Ebben az esetben célom első sorban nem a fényképészetileg hiteles térbeli műtárgymásolat elkészítése volt, hanem az, hogy modellező kísérleteimben egy lépéssel tovább menve, néhány egyszerű mozdulat erejéig életre is keljen a báb, és lehetőséget adjon némi interakcióra báb és a néző között.

Legelőször a fotogrammetria módszerével próbáltam meg a modellt megalkotni, melynek lényege, hogy a tárgyról készült többtucat fényképből egy számítógépes szoftver alkotja meg a tárgy háromdimenziós dróthálóját, melyre aztán bőrként ráhúzza a tárgy fényképdarabokból összeálló képét. A báb zegzugos alakja, bonyolult mozgatási mechanizmusa miatt ez a módszer itt nem volt sikeres, annak ellenére, hogy korábban jól bevált kesztyűs és pálcás bábok esetén. Ezért úgy döntöttem, hogy a térbeli rajzprogram segítségével mértani formákból újraalkotom a figurát. Kivételt csak a bábfej képezett, ahol szerettem volna minél pontosabb mását kapni az eredeti faragott arcnak. Az így elkészített alkotóelemekre egy famintázatú textúrát húztam.

A feladat igazi kihívását a bábmodell mozgatása jelentette. Szerettem volna, ha a figura viszonylag élethűen mutatja meg a bábos finom és igen bonyolult kézmozdulatai által életre keltett apró mozdulatok mechanikáját. A báb egy egyszerű csontvázat kapott és a csontok közti mozgáskorlátok szabályozásával modelleztem a kezek, lábak és a fej mozgását. Míg a valóságban az irányító billentyűk és zsinórok mozgatják a bábot, a modellen természetesen ezeket is programozni kellett. A legnehezebbnek a zsinórok mozgatása volt, melyeket nem sikerült a webes változatban automatizálni, így arra kényszerültem, hogy képkockánként animáljam őket.

A modell elkészítéséhez a Blender szabad forráskódú tervezőprogramot használtam, a webes változat elkészítését pedig a Blend4Web fejlesztői környezet segítségével exportáltam. A viszonylag új keletű, Moszkvában fejlesztett kiegészítő szervesen illeszkedik a már 2002 óta létező  Blender felhasználói felületébe és lehetővé teszi, hogy háromdimenziós jeleneteket közvetlenül webes felhasználású html fájlba lehessen exportálni. A Blender logikai csomópont programozói moduljának támogatásával egy térbeli tárgyat viszonylag összetett felhasználói irányításra lehet programozni, anélkül, hogy ismernünk kellene a  JavaScript programozói nyelvet. Így viszonylag egyszerűen össze lehet kapcsolni az egyes testrészek előre rögzített animációját a felhasználó által kattintással vagy érintéssel válaszható irányító elemekkel és a háttérzenével. A bábozás illúzióját erősebbé tenné, hogyha a felhasználó interaktívabban irányíthatná saját maga az egyes testrészek mozgását, akár egyszerre és egymástól függetlenül. Ez ugyanakkor bonyolultabb programozói feladat és a báb bonyolult mechanikája miatt csak a billentyűzet bevonásával oldható meg, mely így kizárná az érintőképernyős használatot.