Gombár Judit és a Győri Balett

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gombár Judit jelmezterve: Coppelius szerepében Sólyom Nagy Sándor 
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi
Magyar Állami Operaház Erkel Színháza, 1981. Rendezte: Szinetár Miklós
Akvarell, tusrajz, 41 x 30 cm. Gombár Judit örököseinek ajándéka a gyűjtemény számára, 2017-ben. Lelőhely: PIM-OSZMI Szcenikai gyűjtemény ltsz. 2017.140.1.
 
Gombár Judit (1937. április 13. – 2016. május 28.) a szenvedélyek, a teatralitás és a nagy formák színházát megteremtő tervező, a Budapest Sportcsarnokot estéről-estére megtöltő, hatalmas közönséget vonzó, közösségformáló alkotó, az emberi kapcsolatok és érzések színpadra álmodója, elsősorban díszlet-, jelmez és látványtervező, valamint művésztanár volt. Ezen felül a Pécsi Balett és a Győri Balett alapító tagja, forgatókönyvíró, zenei szerkesztő, a brüsszeli Béjart Balett jelmeztervezője. Tervezői hagyatéka 2015 és 2019 között került feltárásra, feldolgozásra az örökösök, a család, a színházi közösségek jóvoltából.
 
Az első rajz, ami az ajándékozás során kezembe kerülhetett a hagyatékból, a Hoffmann meséi előadás jelmezterve, mely az 1881-es párizsi ősbemutató után száz évvel került bemutatásra az Erkel Színházban, a tervező közreműködésével. Forray Gábor díszlettervezővel és Szinetár Miklós rendezővel közösen hozták létre a fantasztikus dalmű látványvilágát, melyhez talán az évtized legszebb tervei, rajzai születtek. A négy akvarell-vázlatból álló sorozat első kerületi otthonában, számos vázlat között került feltárásra, ahol Gombár Mária, Gombár András és Tordai Hajnal válogatta munkásságának fennmaradt dokumentumait. Az 1980-as évek elején, amikor a rajz készült, a tervező a Bartók-est táncruháit is rajzolta a Pécsi Balett művészeinek, miközben Béjart társulatának a párizsi Léda című előadás trikóit tervezte. Gombár Judit az Erkel Színházban második alkalommal nyúlhatott a karakterek jelmezes megformálásához, mivel 1974-ben már a Pécsi Nemzeti Színházban vendégként tervezhette a koreográfus, díszlettervező Eck Imre mellett a Hoffmann meséi jelmezeit. Viszont a Pécsi Balett számára készült jelmeztervekből jóval kevesebbet őrzött meg a tervező és a színházi műhely, mint az 1980-as évek rajzaiból. A bemutató idején, 1981-ben Gombár Judit már a Pécsi és Győri Balett alapító tagja, a győri társulat tervezője, Markó Iván koreográfus és táncművész alkotó- és házastársa volt. Ezen felül a Béjart Balett előadásai számára készített köpenytervei és jelmezei ekkorra már bejárták a világot.      
 
                     .  
Maurice Béjart és Gombár Judit Velencében a Danza Europa Fesztiválon, 1981. július 17.
Fotó: Mezey Béla. Lelőhely: PIM-OSZMI Táncarchívum ltsz. 2015.56.3.
 
 
1982 nyarán elkészült a Győri Balett következő előadásának – a Tabuk és fétisek – forgatókönyve, látványterve is. Gombár Judit közösségformáló szertartásszínházat tervezett, melyhez a koreográfiát Markó Iván, a montázsokat és zenéket Szalay László készítette. Az előadás díszletképeit is Gombár Judit tervezte, és a szertartásokhoz híven mindez élő emberekből, a Győri Balett táncosaiból állt. A közönség szokatlan elrendezésben a színpadon ült fekete leplekbe burkolva. Őket a pravoszláv templomi kórus hangjaira érkező fehér taláros táncosok fogadták. Gombár még egy Yoko Ono-számot is beékelt a zenei montázsba. A táncosok testközelbe kerültek a nézőkkel, mikor a kézfogásos csoportjáték megvalósult a nézőtéren és a színpadon egyaránt. A közösségépítés és az élményszínház teremtésének álma jöhetett létre a tüzes színek és a hatalmas palástok megvalósulásában.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gombár Judit: Palástterv a szertartásszínházhoz - a Nő jelmezének, köpenyének terve Bombicz Barbara, Király Melinda, Ladányi Andrea számára
Tabuk és fétisek – XX. századi misztériumjáték (ősbemutató)
Győri Balett, 1982. Koreográfus: Markó Iván
Tempera, 44 x 31 cm. Lelőhely: PIM-OSZMI Szcenikai gyűjtemény ltsz. 2017.164.2.
 
 

A tervező a színtérrel kapcsolatban így fogalmazott: „Béjart-tól tanultam, hogy ki kell mozdulni a kőszínházból, hogy a sportcsarnokok oldottabb légköre ünnepivé varázsolja az ott tartott előadásokat.” A Budapest Sportcsarnok ideális színtérnek bizonyult a Győri Balett nagyszabású szertartásszínházához. 1983-ban már erre a térre tervezve készült az Izzó planéták című előadás, Carl Orff és Vajda János zenéjére, a Győri Balett és a Honvéd együttes közreműködésével.  

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gombár Judit: Mars hadisten – Kiss János jelmezének terve
Carl Orff – Vajda János: Izzó planéták
Győri Balett a Budapest Sportcsarnokban, 1983. Koreográfus: Markó Iván
Tempera, 35x 23 cm. Lelőhely: PIM-OSZMI Szcenikai gyűjtemény ltsz. 2017.168.1.
 
 
Gombár Judit emlékeiben még évtizedekkel később is élénken élt az előadás, a táncosok viseletének rendkívül bonyolult kivitelezési folyamata: „Mégis a legkényesebb feladat a több mint negyven táncos képenként való átöltöztetése volt. Gyakran éltem a réteges öltöztetéssel, mely esetben két-három jelmezt kellett felvenniük egymásra, tekintve, hogy gyorsabban lehet a rétegeket levedleni, mint ténylegesen átöltözni. Rengeteg ember építette, mozgatta, segítette ezt a produkciót. Mai napig hálás vagyok nekik. Még akkor is, ha három hétig nem mertem aludni, csak lopva, az öltöző padlójára fekve. De szembe kellett néznem azzal a ténnyel, hogy nő létemre közel háromszáz férfinek – köztük ötven kiskatonának – állandóan parancsba kell adnom, mit is tegyenek. Kitüntetés helyett az volt a jutalmam, hogy ezek a kemény urak elsírták magukat, mikor bontottunk, igazi férfi-könnyekkel!”
 
Az ekkor harminchat éves alapító-koreográfus, Markó Iván abban az évben, 1983-ban a Győri Balett létrehozásáért és a kortárs magyar táncművészet nemzetközi elismertetéséért megkapta a legmagasabb állami elismerést, a Kossuth-díjat. Gombár Judit, a dramaturg, a zenei szerkesztő, a látványtervező ekkor készítette el a táncos testét hangsúlyozó, fekete érzéki dresszeket a Bolero előadásához. A karakteres színvilágú lyuggatott tánctrikó, a táncoson való utolsó igazítások ollóval, vagy ecsettel ezen előadások kapcsán váltak a tervező védjegyévé. Az elkészült ikonikus jelmezek vázlatai, rajzai, a nemzetközi táncszínházi produkciókhoz készült, anyagmintákkal tűzdelt, kéziratos kivitelezési magyarázatokkal létrejött tervek az örökösök jóvoltából, szintén gyűjteményünkbe kerültek. 
 
1984-ben a Jön a cirkusz! Avagy a csodavárás című előadására készült a társulat, melyhez a zenét Vajda János művei szolgáltatták. A forgatókönyvbe a tervező belefogalmazta már a társulat vezetőjével, koreográfusával (Markó Iván) kapcsolatos félelmeit is, ami Gombár Judit jegyzetlapjain maradt fenn: „Az egyik jelenetben a kis bohóc így szól a mágushoz: Hazudtál! Hazudtál! Becsaptál minket, becsaptál mindnyájunkat! Hol vannak a világszámok? Hol a csodák? Megígérted! Tessék betartani! Tessék csodát tenni! Most. Még mindig nem késő! Na, mi lesz? Kezdj már hozzá! Kérlek! Ezt nem teheted velem! Vagy nem is tudsz varázsolni? Akkor majd én megmutatom! Megmutatooom! – ordítja, majd a jelenet történései szerint, elszántan felmászik a trapézra és lezuhan a mélybe.” A tervező ötletei alapján Szaló Margit, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, szobrászművésze, a táncműhely zseniális alkotótársa gyönyörű paripákat, pegazusokat és fejdíszeket faragott a szereplőknek. 
A történet és a zárókép szerint az együttes táncosai ezeken lovagolva szálltak el, ezúttal még vezetőjükkel együtt, csupán a színpadi történet lezárásaként. Mindez 1983-ban történt, a Győri Balett megalakulásának negyedik évében. 2019 novemberében a társulat születésének negyvenedik évfordulóját ünnepeljük a Győri Nemzeti Színházban. Gombár Judit munkássága előtt emlékkiállítással és pályaképét, terveit bemutató Táncszerelem című kötettel tisztelgünk.
 
 
Gombár Judit: Bohóclány jelmezének terve
Vajda János: Jön a cirkusz! 
Győri Balett, 1984. Koreográfus: Markó Iván
Akvarell, 42 x 29,8 cm. Lelőhely: PIM-OSZMI Szcenikai gyűjtemény ltsz. 2019.16.1.
 
 
Írta: Turnai Tímea