Ismeretlen fotós: Blattner Géza a Sátán billentyűs bábjával, 1937
Pozitív nagyítás, 21,4 cm x 17 cm
OSZMI Bábtár Gy/1891
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Bábtár 2018-ban gyarapodott egy kisebb, ám jelentős fotóegyüttessel. A fotókat, amelyeken Blattner Géza munkásságához köthető bábokat láthatunk, a Bóbita Bábszínház igazgatója, Sramó Gábor ajándékozta intézményünknek.

Blattner Géza 1925-ben Párizsban telepedett le, színháza 1929-ben debütált a második UNIMA (Union Internationale de la Marionette) találkozón. Az Arc-en-Ciel Színház hamarosan a legjelentősebb párizsi bábtársulatok egyikévé lépett elő. A színház működését és Blattner pályafutását a háború törte derékba, a bombázások elől vidékre menekülő művész 1945-ben már nem tudta újraszervezni társulatát. Innentől kezdve Párizs környékén, egyszemélyes játékkal próbálkozott, hírneve és társulatának jelentősége révén azonban egyre több meghívást kapott a nagyobb európai bábos központoktól. Mivel részt vett a magyar bábművészet újraszervezésében is, az 1960-as években élénk kapcsolatot ápolt több magyarországi színházzal, bábcsoporttal, alkotóval, köztük a kép eredeti tulajdonosával, a pécsi bábszínház akkori igazgatójával, Kós Lajossal is.

A fotó hátoldalán Blattner Géza kézírásával ez áll: „Blattner Géza billentyűs marionettet mozgat (A Sátán – Ádám-Éva misztérium játékból)”. A felirat valójában egy Ádám misztérium című előadásra utal, amely a társulat 1937-es, világkiállításon bemutatott egyik darabja volt. Ekkor a társulat két bemutatót tartott: egyet magyar és egyet francia nyelven. A magyar nyelvű, Az ember tragédiája, arany érmet kapott.

Az Ádám misztérium előadása, akárcsak Az ember tragédia bábjai, a billentyűs marionettekkel készült. A billentyűs marionett fotón is látható formájának elvét Blattner még Magyarországon szabadalmaztatta, az 1922-ben kidolgozott módszert fejlesztette tovább Párizsban. Mivel a bábtípusból egy sem maradt fenn, a szabadalmi papír segítségével és fotók alapján rekonstruálható a technika. A bábtípust az eredeti tervek alapján Lellei Pál 2005-ben rekonstruálta.

 

Blattner Géza billentyűs bábjának mozgatása
a paraván takarásában

Lellei Pál bábrekonstrukciója
Blattner Géza Éva-marionettjének tervei alapján

Blattner Géza rajza  
a billentyűs marionett mozgatásáról

 
A báb bonyolult, belső zsinórzattal mozgatható, különleges technikájú szerkezet. A favázas szerkezeten belül, a báb testében futó zsinórok az alsó mozgatású báb ruhájának szegélye alá futnak, billentyűkben végződnek. A bábot a játékos egy különleges tartószerkezettel a nyakához és a derekához rögzíti. Blattner Géza billentyűs marionettje tehát a különböző mozgatási technikákat egyesíti, hiszen egyaránt megjelenik benne az alsó mozgatási irány, a marionett-szerű ízeltség és zsinórozás, ám a bábos a bábot a testének vonalában (derékvonalban) használja: a végtagok és a fej belső zsinórjait egy billentyűrendszerhez rögzítik, melyen a bábos, mint egy zongora billentyűin játszik.

A Sátán hosszú, fekete hajú, csukott szemű figuráját, mely a franciaországi báb-misztériumok sorozatába illeszkedő előadás egyik szereplője volt, mindeddig nem láthattuk ilyen közelről, ilyen részletességben, ruhájának mintázatát sem ismertük. Emellett fontos kiemelni, hogy Blattner rájegyzése (az Ádám-Éva misztérium megnevezés) utalhat a darab felépítésére, témájára, szereplőire.

 

Írta: Hutvágner Éva

 

Hónap műtárgya archívum