Nagy Fruzsina napjaink egyik legegyedibb és legkreatívabb jelmeztervezője. Jelmezei vezető szerepet játszottak a PestiEsti című előadásban, a Krétakör Színház átalakulása előtti egyik utolsó projektjében. Az Andrássy úti villa a történelem számos fordulópontját végigasszisztáló legendás budapesti épületekre emlékezteti a közönséget. Magát a darabot is a főváros jól ismert műsorfüzete, a PestiEst inspirálta, és a kissé eltévedt karakterek a város kapitalista csodái között vándoroltak, miközben egyikük sikertelenül próbált megfizethető lakást bérelni. A bemutatott jelmez mintegy válaszként jelenik meg egy lány ismétlődő, lakást kereső hívásaira, Budapest más tipikus épületei, így a főváros lakosai által jól ismert bérház, egy sokemeletes panelház és egy újépítésű társasház között. Ezek az épületek nem csupán Budapestet mutatják be, hanem Magyarország történetét is. Az újépítésű társasház a rendszerváltás utáni kapitalista piac, az előre gyártott panelház a szocializmus időszakának terméke, a második világháború előtt épült bérházak a polgári középosztály és a munkásság ugyanabban a házban, de más típusú lakásokban és eltérő emeleteken való együttélésének speciális keveréke, míg az Andrássy úti villa a monarchia lenyomata. A villák, ezek közül az épületek közül a legidősebbekként, tanúi voltak mindezen történelmi változásoknak. Nagy Fruzsinának köszönhetően ezek a jelmezek nem egyszerűen a jelenet közreműködői: a város lelkének megidézői. Az éneklő és táncoló épületek kontrasztot képeznek a megfelelő lakóhely keresésének küzdelmével. A ruhaépületek ablakai blue-box technika segítségével elevenednek meg és betekintést engednek a lakók életébe. Az egyikük útját el is kezdjük követni. |